1961 Évi V Törvény – 1961. Évi V. Törvény
- 1961 évi v törvény w
- 1961 évi v törvény online
- Mapei fuga festék tile
A büntető törvénykönyv egyfelől az egyéni szabadság biztosításáért harcoló világnézetnek, másfelől a tényálladék kristálytiszta meghatározására törekvő ún. klasszikus büntetőjogi irányzatnak valóságos betetőzése. "121 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 338. törvény III. fejezet 115 1878. fejezet 116 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 338. 117 1908. Büntető Novella 118 1913. évi XXI. törvény – A közveszélyes munkakerülőkről 119 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 338. 120 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 338. 121 Magyar jogtörténet (2004) - A MAGYAR BÜNTETŐJOG TÖRTÉNETE 339. 113 114 24 A marxista büntető-jogtudomány a kódex osztályjellegére mutatott rá. Kádár Miklós 1952-ben a burzsoá büntetőjog kifejeződését vélte fellelni benne, amely a kizsákmányoló osztályoknak az érdekeit védelmezte, a vagyon elleni bűncselekmények elkövetőit súlyosan büntette, de az uralkodó osztályok tőkés tagjai által elkövetett cselekményeket elnézően kezelte.
A beszámításnál egy napi előzetes fogvatartás két napi javító-nevelő munkának felel meg. Az előzetes fogvatartással a bíróság a 47. § (2) bekezdésében foglalt átszámítás szerint megfelelő összeg erejéig a pénzbüntetést is lerovottnak nyilvánítja. V. FEJEZETMENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓLA mentesítés hatálya 78. § A mentesítés hatálya abban áll, hogy az elítélt a polgári jogi következmények kivételével mentesül azok alól a hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéltetéshez jogszabály fűz. A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetéséről, amelyre nézve mentesítésben részesült. Amennyiben a mentesített személy újabb bűntettet követ el, a bíróság súlyosbító körülményként veheti figyelembe olyan korábbi elítéltetését, amelyre nézve mentesítésben részesült. Amennyiben a mentesített személy újabb bűncselekményt követ el, a bíróság súlyosbító körülményként veheti figyelembe olyan korábbi elítéltetését, amelyre nézve mentesítésben részesült.
Előbb említettekkel egyetértvén a főkamarásmester is azt mondta, hogy kormányzati úton kell fellépni a nemzetiségi kérdéssel szemben, azonban erre a törvényhozást, mint eszközt, kevésnek vélte. 205 Csemegi Károly eközben a főrendek megnyugtatására összpontosított, miképp a kódex megfelelő szakaszai represszáliákat foglaltak magukban a nemzetiségek mozgalmaival szemben. A kormány, a hatóság és a felekezetek elöljárói rendelkeztek a megfelelő eszközökkel ezen problémákra (pl. : hivatalvesztés). Csemegi érvei megfelelően hatottak, melynek eredményeképpen a főrendiház elvetette a bárók azon módosításait, amelyekkel a nemzetiségi megmozdulások ellen új szankciórendszeri kidolgozását kívánták. Ezen témakört érintő vitával kapcsolatban – mely mindkét házban és azok bizottságaiban lefolyt – a kormánypárt, az ellenzék részéről nem merült fel semmiféle javaslat, indítvány, mely a problémákat társadalmi, gazdasági eszközökkel orvosolná. 206 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 111. o Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 111. o 204 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 111. o 205 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 111. o 206 Kovács Kálmán – Közjogi harcok a Csemegi-kódex parlamenti vitájában 112. o 202 203 43 A Csemegi-kódex (amely első burzsoá törvénykönyvként kerül említésre) nagy haladást jelentett a kodifikálatlan magyar joggal szemben és előrelépést a 48-as viszonyokhoz képest.
A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában 108. § A bíróság a katonára három hónapnál nem hosszabb tartamban kiszabott szabadságvesztésnek katonai fogdában végrehajtását rendeli el, ha a büntetés célja ez úton is elérhető. A bíróság a katonára három hónapnál nem hosszabb, illetőleg a hivatásos, valamint a továbbszolgáló állományú katonára egy évnél nem hosszabb tartamban kiszabott szabadságvesztésnek katonai fogdában való végrehajtását rendeli el, ha a büntetés célja ez úton is elérhető. Javító-nevelő munka helyett katonával szemben egy hónaptól három hónapig terjedő szabadságvesztést kell kiszabni, és azt katonai fogdában kell végrehajtani. A katonai mellékbüntetések 109. § A bíróság katonával szemben mellékbüntetésül - amennyiben közügyektől eltiltást nem szabott ki - rendfokozatban visszavetést, a soron következő előléptetéstől kizárást is alkalmazhat. A lefokozás 110. § A lefokozást akkor kell alkalmazni, ha az elkövető - az eset összes körülményeire tekintettel - a rendfokozat viselésére méltatlan.
